Oszlopos tölgy
Az alapfaj: A legtovább élő és legnagyobbra növő őshonos fafajunk 30–40 métert is elérő, robusztus, szabálytalan koronát nevel. Levelei igen rövid nyelűek (csaknem ülők), a levélváll szívesfüles. A termés kocsányos.
Hazája Észak-Afrika, Európa, Kis-Ázsia. Magyarországon sík- és dombvidéken állományalkotó faj, különösen ott, ahol a gyökerek számára elérhető magasságban van a talajvíz. (Pusztai és gyöngyvirágos tölgyesek, tölgy–kőris–szil ligeterdők, égeresek, elegyes gyertyános tölgyesek.) Normál vagy enyhén nyirkos talajba való, de kisebb szárazságot és némi sziket is elvisel. Fényigényes, a késői fagyokra érzékeny.
’Fastigiata’ – Piramistölgy A legelterjedtebb tölgyfajta. Oszlopos alakú, ágai mereven felfelé állnak. Mivel nálunk többnyire magról szaporítják, az ezen a „fajta”-néven forgalmazott anyag nem teljesen egyöntetű: termete a tojás alaktól a karcsú jegenyeformáig változik.