Közönséges platán (P.occidentalis × P. orientalis)
30–35 m-es, terebélyes koronájú fa. Morfológiai bélyegei a két szülő között képeznek átmenetet.
A platánok gyorsan felnövő, hosszú életkort és hatalmas termetet elérő fák. Hazájukban a miénknél lényegesen melegebb klímában, patakok vagy folyók partján élnek, a nyirkos talajt és a meleget kedvelik. Levelük többnyire nem természetes úton hullik le, hanem a fagyok megérkezése miatt. Ennek ellenére kiválóan tűrik a klímánkat és Európa-szerte több évszázada telepítik őket. Nálunk a XIX. század elejétől váltak különösen népszerűvé („platánkorszak”) kezdetben a nagy kastélyparkokban, később pedig utcafásításra is felhasználták. Fővárosunk történeti fasorainak jó része is platánból áll(t).
A városi ártalmak fokozódásával azonban a platán csaknem teljesen kiszorult a lakóterületi utcákról és a meglévő fasorok is pusztulóban vannak. Ennek fő okai az út és járdafelületek hermetikus burkolása, a sózás, a fokozódó forgalom és az ebből adódó erőteljes légszennyeződés. Együttes hatásukra (de főként a víz és a levegő hiánya miatt a talajban) a platánok élettanilag legyengültek, és a járványszerűen terjedő apiognomóniás betegség és a platán-csipkéspoloska könnyű prédájává válnak. Továbbra is nagy figyelmet érdemel azonban a platán a városi közparkokban és a lakótelepi parkokban, mivel gyorsan nagyra nő és mégsem válik törékennyé.